Szerda este, fél nyolc után pár perccel az Odeon Lloyd Mozi kávézójában. Egy pohár borral, kis zacskónyi csipős-paprikás tökmaggal, és egy szelet répatortával az asztalomon ülök a Szerzők (Joachim Trier filmje, meg kéne már nézni végre) plakátja mellett. Kicsit több, mint egy órával később három dvd-vel a hónom alatt indulok a villamosmegállóhoz.
Kellemes odeonos estének hangzik, de mi ebben a különös? Például az, hogy mindenki tapsolt, amikor átvettem a filmeket. Vagy, hogy az ünneplőbe öltözött közönség egy 1962-es filmet láthatott a mozivásznon.
Aznap ugyanis a Polanski-díszdoboz aukcióval, borkóstolóval és filmvetítéssel egybekötött bemutatójára voltam hivatalos az Odeon Lloydba.

Az est apropóját Roman Polanski első három játékfilmjének - Kés a vízben (Nóż w wodzie, 1962), Iszonyat (Repulsion, 1965), Zsákutca (Cul-de-sac, 1966) - dvd-megjelenése adta. Nem akármilyen filmek ezek, ráadásul a díszdobozból néhány száz darabot adnak csak ki. Persze, ha a kedves olvasó hozzám hasonlóan licitálás útján jut a gyűjteményhez, akkor felesleges aggódnia, hogy lemarad... de egy kicsit előreszaladtam.
Hét órakor kezdődött az esemény, a mozi előterében a Pántlika Borház egy-egy pohár Dörgicsei Juhfark vagy Dörgicsei Cabernet Sauvignon borral fogadta a vendégeket. Jómagam inkább filmkedvelőként érkeztem, de három pohár Juhfark után már korántsem voltam ebben ennyire biztos. Úgy is mondhatnám, hogy egy új szerelem kezdete volt számomra ez az este, ám erről majd később mesélek. 
Annyi bizonyos, hogy az eleinte csendes, és kissé fáradtnak tűnő vendégsereg tagjai rövid idő elteltével már felpezsdülve társalogtak egymással, sorban ürültek ki a borospoharak, és a nyolcra meghirdetett vetítésre sehogy sem akaródzott beülnie senkinek. Ennek megfelelően csúszott a program, és az a gyanúm, hogy az ilyesmi állandó velejárója lesz ezen összejöveteleknek. A szervezők (a Corner Film, az Odeon, a MediaGo és a Pántlika Borház) ugyanis nem titkoltan hagyományteremtő céllal hívták életre az estét, mely egy jótékony célú aukcióval folytatódott, immár a moziteremben. Az árverés során befolyt összeggel a Látótér Alapítvány munkáját támogatták a szervezők, pontosabban a liciteket nyerő szerencsések. Úgy esett, hogy az egyik Polanski-díszdobozt, és a támogatást elismerő emléktáblát - nem kis izgalmak után - e sorok írója nyerte, pontosan akkora összeggel, amekkora a zsebében volt. 
Ezután következett a vetítés, a most megjelenő gyűjteményből a Kés a vízben került bemutatásra. Én ezt már nem vártam meg, részben mert ugye épp előtte került a birtokomba a film dvd-je.

A rendszeresre tervezett esemény, az első felvonás ismeretében sikerre van ítélve. Visszajáró vendég vagyok az Odeonban (a tékában, a moziban és a kávézóban egyaránt), elő-előfordulok filmbemutatókon, borkóstolókon és árveréseken, de így együtt, nos, ilyenben még nem volt részem.
Nem túlzok, ha azt mondom: ilyen egy este díszdobozban.

(DD)

A fenti cikket az igyalbort.freeblog.hu szerkesztője engedélyével publikáltuk.